Van egy olyan szokásom, hogy megölöm a bulit.
Tegnap este bementünk egy helyre, ahol a zenegépen
a többiek olyan számokat kértek, amiket "gyönyörűen"
kórusban nyomtak. (Charlie, Ossian, meg izé, ilyesmiket.
Hogy egy mára a környezetünkben már klasszikussá vált
dumát idézzek: "Persze, csoki, ropi, chips, meg a faszom!")
Hogy egy mára a környezetünkben már klasszikussá vált
dumát idézzek: "Persze, csoki, ropi, chips, meg a faszom!")
És szerintem kicsit sikerült kinyírnom ezek után a hangulatot,
amikor betoltam ezt:
Linkin Park - The Catalyst
De hát szerintem jó ez a szám.
Amikor először meghallottam A Thousand Suns című albumukat,
azt gondoltam, hogy ez egy kicsit szokatlan. Kétségkívül jó, de fura.
Na meg azt is mondtam, hogy "Jé, Mike-ot megtanították énekelni."
"Far from the world of you and I,
where oceans bleed into the sky."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése