Egy kis blues

Szeretem a bluest is, illetve este néha szoktam
jazzt is hallgatni/nézni a Mezzo nevű zenecsatornán.

Robert Johnson

A világ 100 legjobb gitárosa közül a 5. helyre rangsorolta őt a Rolling Stone magazin. Ő volt a legnagyobb blues-gitáros. 1938-ban, 27 évesen halt meg.

A halálának a körülményei tisztázatlanok.

Egyes legendák szerint ráment valakinek a feleségére, mire a férj egy kicsit meghintette sztrichninnel a srác whiskey-jét.

Más legenda szerint egy útkereszteződésnél eladta a lelkét az Ördögnek. Bár ez kicsit viccesen hangzik azoknak, akik nem hisznek ilyesmikben, de ami tény:

Johnson járta a vidéket két blues-zenésszel, és amikor azok szünetet tartottak, ő mindig nekiállt pengetni a gitárjukon. Mondták neki, hogy:

- Robert, ne gitározz!

- Miért?

- Mert nem tudsz.

A közönség beszámolói alapján is igencsak fakezű és fogalmatlan volt a gitárhoz a fiatal srác. Aztán 6 hónappal később előállt, és úgy gitározott, ahogyan még soha senki. Hat hónap alatt, ha egész nap gyakorol, sem lehet az ember nullából a legnagyobb gitáros.

Jópár száma van, ami félig-meddig erősíti ezt az Ördögös verziót:

Crossroad, Me and The Devil Blues, Hellhound on My Trail...

Tudja a rosseb, hogy mi lett vele, annyi biztos, hogy meghalt.

Robert Johnson - Crossroad

***


Ezt a témát feldolgozta a Supernatural (Odaát) című tévésorozat
a második évad egyik epizódjában.
A nyitó jelenetben azt látjuk, amikor a Pokolfajzat (Hellhound) eljön
a fiatal zenész lelkéért. Eszméletlen jó, ahogyan gitározik ez a fickó.


Beágyazás kérésre letiltva, úgyhogy:
Klikk ide!