Megint 50-nel osztható sorszámú poszthoz érkeztem.
250.
A 100-as, 150-es és 200-as posztokhoz sikerült olyan számokat találnom, amik nagy kedvenceim, ehhez pedig egy olyat, ami igazán méltó egy ilyen számhoz.
Amikor hazalátogattak a tesóim a nagy vízen túlról, a rokonok elvittek minket Liszt Ferenc szülőházához az ausztriai Raidingba, hogy hadd kulturálódjanak mán egy kicsit a kölkök. Gondolom, nekik nem mondott túl sokat Liszt neve,
meg úgy egyébként az egész.
Hogy minek hadoválok Lisztről meg a tesóimról, amikor a poszt címében Beethovenről meg zenei zsenialitásról ugatok?
Liszt szülőházában belehallgattam pár művébe.
Elgondolkodtatott a dolog, és mivel öcsémmel mindketten eléggé zenei beállítottságúak vagyunk, elkezdtem vele erről a témáról beszélni.
Rádöbbentem ugyanis, hogy ezek a zeneszerzők voltak az igazi zsenik.
Az ő korukban még nem volt számítógép,
nem volt hangstúdió, nem volt szinti...
Fogták a kis füzetüket, a pennájukat (gy.k. tollat), és elkezdtek írni.
Megírták az egyik hangszer szólamát, majd ahhoz megírták a következőét,
a harmadikét, satöbbi. Ezekben a művekben helyenként 10-20 hangszer is szól, és ezt mind fejben rittyentették össze. Fejben ennyi mindent összehangolni, tudni és átlátni, hogy mi mivel hogyan szólna jól együtt, tudni, hogy melyik hangszernek mi a hangterjedelme, le lehet-e rajta egyáltalán játszani az adott dallamot... és a többi.
Egyetértettünk Dani öcsémmel, hogy ez kurva komoly feladat.
Ez kb. olyan, mintha egyvalaki leülne, és megtervezne úgy egy házat, hogy a kőművesi-, a burkolói-, a villanyszerelői-, a festői- és még sok más munkát ő maga tervezne meg a nulláról, A-tól Z-ig. Majd pedig ezek alapján a tervrajzok alapján a különböző brigádok megépítenék azt a házat, és kiderülne, hogy minden faszántosan sikerült.
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy egész nap komolyzenét hallgatok.
De egyszerűen az agyamat eldobom attól, hogy ezek a csávók mit tudtak.
Lenyűgöz.
A legtöbb embernek ha mutatnak valami komolyzenei darabot, nyugtázza annyival, hogy "Aha, jóvan, ez szar. Faszom, aki ilyet hallgat."
A legtöbb ember nem is sejti, hogy egy-egy ilyen mű mögött annyi zenei zsenialitás áll, ami a mai világban talán 5 emberben sincs összesen.
Hogy mivel szeretném alátámasztani ezt,
és megpróbálni megmutatni, hogy miről beszélek?
Láttam egy videót, ahol Beethoven 5. szimfóniája van grafikusan ábrázolva hangszerekre lebontva.
Íme a videó:
Ludwig van Beethoven - 5. szimfónia
Itt minden szín másik hangszert jelöl. Itt látszik igazán, hogy helyenként hány dolgot kellett a zeneszerzőnek összehangolnia.
Jól van, zenebuzi vagyok, tudom. Bocs. Bocs, hogy imádom a zenét...
Nem akartam a felvezető posztot elkomolytalankodni, de nem megy.
Eszembe jut a Váááájos csávó a Megasztár 4-ből, aki Ill Ninót "énekelt".
Ismét 50-nel osztható számhoz érkezik mindjárt a blogom, bár gyanítom, hogy
a kezdeti néhány érdeklődő után már kábé senki nem látogatja, vagyis
szerintem kábé 0 látogatás történt az utóbbi 2 hónapban.
Ennek könnyen utánajárhatnék, de nem teszem; nem nézem meg
a statisztikákat, csak szépen írogatom ki magamból sorba azt,
ami a különböző stílusú zenékkel/számokkal kapcsolatban eszembe jut.
Ha valaki olvassa, olvassa, ha nem, az se baj.
Én néha visszaolvasom a dolgokat.
Egy kicsit olyan ez nekem, mint egy napló.
Szóval ez a 249. poszt.
És ide egy Nu Metal zenekar egyik legszebb száma kerül.
Ők pedig a brazil Ill Nino, mint az fentebb már kiderülhetett.
Igazi populáris dal ez, nem az a kőkemény metál, ami széttép mindent,
és pont emiatt tetszik kicsit szélesebb rétegnek, mint alapból a metálzene.
Van benne gy kis spanyolgitáros rész, ami nem az a hardkór flamenco,
de azért elég jól eltalálták.
Ja, és igen, korábban már írtam, de már nem emlékszem, hogy pontosan melyik posztban volt róla szó, hogy Bölcsföldi Zoli cimborám, a Cadaveres énekese mesélte, hogy milyen volt ezekkel az arcokkal koncertezni.
Mivelhogy pár hónapja az Ill Nino meghívta őket maguk elé fellépni.
Méghozzá Angliába.
Irigyellek, Zolikám, vajon mi mikor fogunk idáig eljutni?
Bár mi is játszottunk már a magyar, Fonogram-díjas Insane banda előtt.
De hát azért az mégsem ugyanaz.
Ill Nino - This Time's for Real
Ja, és még szerencse, hogy léteznek a cimkék: Itt a poszt alján, egy klikk az Ill Nino cimkére, és ki is dobja, hogy melyik volt a másik poszt, amiben volt szó róluk, és a Cadaveres-es vonalról.
